2018. február 10., szombat

Elemi ösztön...

Jé, ingyen kaja...                            Cupp!        

2018. február 1., csütörtök

A tudományos kutatások sztárjai

Modellszervezetek (balról jobbra): kólibacilus - pékélesztő - muslica - fonalféreg - lúdfű
A biológiai kutatások alanyai a kísérleti modellszervezetek. Ezek olyan élőlények, melyek előnyös általános tulajdonságaik (pl. olcsó laboratóriumi fenntarthatóság, gyors életciklus, szaporaság) mellett, egy adott tudományág/kutatási téma/biológiai jelenség vizsgálatára különösen alkalmas vizsgálati eszköztárral is rendelkeznek. Az ilyen organizmusok vizsgálatával olyan kísérleti eredményekhez, új biológiai ismeretekhez jutunk, amelyek felhasználhatók más, nehezebben tanulmányozható fajok – köztük az ember – vizsgálatához. Az elképzelés az, hogy ha például megismerjük egy adott fehérje szerepét egy modellorganizmusban, akkor határozottabb elképzelésünk lehet egy hasonló fehérje szerepéről más élőlényben, vagy az emberben, mintha enélkül kezdenénk a vizsgálatokat. Ezt a megközelítést az élőlények közös leszármazása, valamint az egyedfejlődés, az anyagcsere-útvonalak és általában az alapvető sejtfolyamatok evolúciós konzerváltsága teszi lehetővé.
Tény, hogy a legnagyobb genetikai, élettani, vagy molekuláris biológiai felfedezéseket éppen az alapos gondossággal (vagy éppen szerencsésen) kiválasztott kísérleti alanyok tették lehetővé. Ki ne tudná ma már, hogy például az örökléstan, vagy genetika születése, Mendel híres kísérleteivel, a közönséges borsóhoz köthető. Ismert, hogy Mendel vagy két tucat növényfajt vizsgált meg, és ezek közül választotta ki a borsót. A célnak leginkább megfelelő modellszervezet kiválasztásának fontosságát jelzi, hogy a borsóval végzett kísérletei után Mendel más növényfajokkal is próbálkozott, de ezekkel nem tudta megismételni a borsóval kapott kísérleti eredményeket.
Közlemények száma, amelyekben a modellszervezet szerepel.
A modellszervezetek között van állócsillag, mint a muslica, amely már több mint 100 éve segíti a kutatómunkát, mások, mint például a borsó, hullócsillagnak bizonyult: rövid csillogás után eltűnt a tudományos rivaldafényből és újabb modellek léptek helyére. Jelenleg néhány tucat élőlény tartozik a modellorganizmusok kiváltságos csoportjába, ezekről egy rövid összefoglaló található a Wikipédia modellszervezetek oldalán. Vajon melyek a legnépszerűbbek, a leggyakrabban használtak ezek közül? Megpróbáltam némi objektivitással megválaszolni ezt a kérdést, ezért a modellszervezetek latin nemzetség, vagy fajneveivel végeztem keresést a Web of Science bibliográfiai adatbázisban, 1975-től a mai napig terjedő időszakra. A mellékelt ábra a 10 legnépszerűbb, vagyis a legtöbb közleményben megjelenő modellszervezetet mutatja. Érdekes, hogy noha az első 10-ben 7 eukarióta és csak 3 prokarióta faj található, azonban ezek együtt sokkal többször szerepelnek a szakirodalomban, mint az eukarióták.