2013. november 22., péntek

Mesterséges evolúció: a háziasítás

A selyemlepkét (Bombyx mori) mintegy 5000 évvel ezelőtt kezdték el tenyészteni Kínában a hernyók által készített selyem miatt. A hernyók által szőtt gubó egyetlen vékony selyemfonalból áll, amelynek átlagos hossza 400-1000 m. A lárvák tápláléka szinte kizárólagosan az eperfa levele. A tenyésztett selyemlepkét a vadon élő Bombyx mandarinaból háziasították. Ennek eredményeként a ma élő egyedek gyorsabban növekednek, nagyobb a szaporaságuk, nagyobb gubót fonnak és betegségekkel szembeni ellenállóképességük is jobb, mint vadon élő rokonaiknak, viszont elveszett ragadozóikkal szembeni félelmük és repülőképességük is. Ez utóbbi tulajdonságaik miatt túlélésük teljes mértékben emberfüggő és már nem fordulnak elő a természetben.

Időközben a selyemlepke kiváló laboratóriumi modell organizmussá vált több kutatási területen is, és teljes genomszekvenciáját 2008-ban közölték. Az első rovarferomon a bombykol izolálása és kémiai meghatározása a selyemlepkékből történt. Egy új tanulmány szerint, amit német és japán kutatók végeztek, a háziasított állatok sokkal kevesebb szagérzékelésre szolgáló érzékszőrrel rendelkeznek, ami szaglásuk jelentős romlásával jár együtt. Ez avval magyarázható, hogy több ezeréves tenyésztésük során e képességükre már nem volt szükség, hisz készen, rágószervük elé tálalva kapták táplálékukat.

Az előzőek alapján meglepő, hogy szexferomon termelő és érzékelő képességük nem csökkent az idők folyamán, noha erre sem volt szükségük, hisz a hímek és a nőstények találkozásáról a tenyésztők gondoskodnak. Kiderült, hogy a feromon nem csak a hímek csábítására szolgál, hanem a párzási magatartás kiváltására is, így nélkülözhetetlen maradt a szaporodáshoz.

2013. november 17., vasárnap

Egyszerűből bonyolult???

Jeszenszky Ferenc
Jeszenszky Ferenc szerint "a termodinamika azt tanítja, hogy a spontán természeti folyamatok mindig abba az irányba mutatnak, hogy a bonyolultból egyszerű lesz és az egyszerűből pedig nem lehet bonyolult.
Következésképpen az egész evolúciós elképzelés ebből a termodinamikai szempontból nézve képtelenség."

Ha azonban tényleg szétnézünk a természetben, akkor bizony számtalan olyan jelenséget figyelhetünk meg, amelyek során bizony úgy tűnik, hogy egyszerűből bonyolultabb lesz, mégpedig sokkal bonyolultabb. Csak néhány példa ezek közül:

Lehetséges, hogy a természet rendszeresen megszegi a termodinamikai törvényeket?
Netán Jeszenszky Ferenc kreácionista, fizikusi végzettsége ellenére sem volt tisztában a termodinamikával?

2013. november 12., kedd

"ÉRTEM"

Az ÉRtelmes TErvezettség Mozgalom vezetői: Jeszenszky Ferenc•, Tasi István, Mérő Mátyás és Farkas Ferenc (•elhunyt 2011-ben)

2013. november 11., hétfő

III. Kutatói Blog és Weboldal Találkozó

Mindenkinek ajánlom ezt a virtuális találkozót, ahol érdekes blogokkal ismerkedhet meg a látogató a tudomány világából, és a tudományos élet hétköznapjaiból. Az oldal interaktív és még szavazni is lehet a kedvencnek ítélt blogra. Azt hiszem, minden blog örömmel tekint az érdeklődésre és szívesen lát visszajelzést, megjegyzéseket és kérdéseket.

2013. november 8., péntek

Nincs esélye az evolúciónak???

video

... vagy Mérő Mátyásnak, az Értem vezetőségi tagjának nincs esélye, hogy ilyen téves elképzelésekkel megértse az evolúciót (meg még néhány más dolgot is, mint pl. a kémiai reakciók természetét)?
Mérő úr kijelenti, hogy egy száz aminosavból álló fehérje véletlenszerű létrejöttének a valószínűsége gyakorlatilag nulla, vagyis spontán az bizony nem jöhet létre. Hurrá!!!

Az evolúciós elmélet szerint sem, viszont ő azt nem érti, mert nem nézett utána.

2013. november 7., csütörtök

Az evolúcióelméletről???


Jeszenszky Ferenc, az „Értem” hajdani tagja (annak alapítója és tiszteletbeli elnöke volt haláláig) szerepel ezen a rövid, mindössze hat kijelentésből álló felvételen, amelynek címe: „Az evolúcióelméletről”. Sajnos magáról az elméletről egy szó sem esik, viszont elhangzik hat megmosolyogtatóan szubjektív kijelentés. Szerinte „Az evolucionista szemlélet tulajdonképpen filozófiai okokból népszerű.” Hm… vagy esetleg azért, mert az evolucionista szemléletet az egyik legalaposabban alátámasztott tudományos elmélet táplálja.
Aztán megtudhatjuk, hogy „Az evolúcióelmélet manapság az egyetlen olyan elmélet, amely az élet és a biodiverzitás kialakulását tisztán természeti tényezőkből próbálja megmagyarázni.” Az evolúciós elméletnek nem része az élet keletkezése és annak magyarázata, csupán az élőlények változatos formáinak kialakulását magyarázza. „Ez voltaképpen egy filozófiai álláspont.” – halljuk, de hát az evolúció egy tudományos elmélet, amit elsöprő mennyiségű megfigyelés, adat és sokrétű egyéb bizonyíték támaszt alá. Az evolúció ma már tény is, amit különböző kulturális hátterű, vallású és világnézetű emberek is elfogadnak.
Ezzel szemben az értelmes tervezettségnél kénytelenek vagyunk feltételezni természeten kívüli, transzcendens, spirituális tényezőt is.” (… mint teremtőt, aki valahogy létrehozta az életet, no és persze kitüntetetten az embert?) No, hát éppen ezért tekinti mindenki az értem-et a kreácionizmus egyik mai változatának, amely taktikai okokból próbál elég átlátszó köntöst magára húzni. Ennek persze semmi köze sincs az evolúcióelmélethez, mint ahogy annak sem, hogy „az utóbbi néhányszáz évnek az egész szellemi fejlődése ebbe a naturalista, materialista irányba mutatott.”, mert az evolúciós elmélet nem divatirányzaton, hanem számtalan, világnézet-független megfigyelésen és adaton nyugszik.

Az atyai jó tanács, miszerint „Voltaképpen fel kellene adni az embereknek a naturalista, materialista, világképüket és valamilyen módon egy spirituális világképet kellene elfogadni helyette.” egy ici-picit átlátszó és elhamarkodott. Nem kell semmit feladni és nem kell semmit sem elfogadni. A naturalizmus tökéletesen megfér a spiritualitással, mert a spiritualitás nemcsak a hívő és értem-tagok jellemzője, hanem minden emberé: e képességünk is evolúciós fejlődésünk során alakult ki. A környező világot nem direkt és szenvtelen módon látjuk, hanem szociális érzékenységünk szűrőjén keresztül, és a spiritualitás ennek direkt következménye.

2013. november 1., péntek

Ki és miért tagadja a biológiai evolúciót a XXI. században?

Példa egy áltudományos tévhitről
Igaz az evolúció? Evolválódnak az élőlények? Az evolúció eredménye-e az ember? Ezekre a kérdésekre ma már biztos válaszaink vannak: igen! A Darwin által kidolgozott evolúciós elméletet elsöprő mennyiségű megfigyelés, adat és sokrétű egyéb bizonyíték támasztja alá. Az evolúció ténye legbiztosabb és legmegbízhatóbb tudományos ismereteink közé tartozik, és a modern biológia alapját képezi.

Ezen túlmenően, mindennapi életünket alapvetően meghatározó tevékenységek - mint pl. a mezőgazdaság, amely élelmiszereinket produkálja, vagy a farmakológiai és biotechnológiai alkalmazások sokasága – sikerességének is az evolúció az alapja. Ma már ismerjük, olvashatjuk és összehasonlíthatjuk sok száz faj, köztük az ember, örökítő anyagának (DNS) szekvenciáját is, és a konklúzió minden esetben ugyanaz: az élet evolválódik. Ezek alapján épeszű ember ma már nem tagadhatja az evolúciót.
Mégis, sokan vannak azok, akik tévesen azt gondolják, hogy nem fogadhatják el az igen választ a fenti kérdésekre, és tagadják az evolúciót. Ezekre az emberekre általánosan jellemző, hogy nem hajlandóak elfogulatlan gondolkodásra, és a bizonyítékok alapos és óvatos mérlegelésére. Általánosan érvényes rájuk, hogy nem használnak hiteles és jól informált forrásokat, könyveket, hogy valódi ismereteket szerezzenek az evolúcióról. Ha nem így lenne, akkor nem kerültek volna abba a furcsa helyzetbe, hogy nyilvánvaló tényeket, a valóságot tagadják.

Az evolúció mai tagadói hiteltelen és áltudományos forrásokra támaszkodnak, amelyek félreinformálják őket, így hamis ismeretanyag és torzult, téves elképzelés alakul ki bennük az evolúcióról és az evolúciós elméletről. Az internet különösen gazdag ilyen hiteltelen és áltudományos hazai és idegen nyelvű oldalakkal, ezért mindig érdemes alaposan mérlegelni az olvasottakat. Ezekhez csatlakozik számos könyv is és egyéb média is.

Tehát a XXI. században azok tagadják az evolúciót, akik nem értik, mert nem ismerik, vagy hamis ismereteik vannak róla. A többiek körében gyakorlatilag általánosan elfogadott.