2012. március 28., szerda

Szokatlan kuruttyolás New York Cityben

Északi leopárdbéka
Jeremy Feinberg, a Rutgers Egyetem PhD hallgatója gyakran tett kirándulásokat New York legkisebb kerületében, a Staten Island sziget elhagyatott részein. Pihenés közben a környéken alaposan elszaporodó leopárdbékák jellegzetes, ismétlődő kuncogásra emlékeztető kuruttyolását hallgatta. 2009-ben felfigyelt egy szokványostól eltérő brekegésre, amely kuncogás-sorozatok helyett csupán egy-egy kuncogásból állt. Ezt elég különösnek találta, és elhatározta, hogy megvizsgálja a megváltozott magatartás hátterét.

Az ezt követő részletes filogenetikai vizsgálatok eredményeit tartalmazó közlemény most jelent meg a Molecular Phylogenetics and Evolution című folyóiratban. A három évet igénylő vizsgálatok kimutatták, hogy Jeremy bizony egy új leopárdbéka fajra figyelt fel, amely genetikailag lényegesen különbözik az USA-ban honos északi és déli leopárdbéka fajoktól. Az új faj további érdekessége, hogy elterjedési területe magában foglalja New York legurbanizáltabb részeit is. Ez a tény azt jelenti, hogy az új fajt egyből a veszélyeztetett fajok közé kell sorolni.
Az új fajnak jelenleg még nincs neve. A névadási jog és megtiszteltetés a felfedezőre, Jeremy Feinberg PhD hallgatóra vár. Kedves biológus szakdolgozó, MSc és PhD hallgatók és érdeklődők: lám-lám, néha különleges hangokra érzékeny fül is elégséges tudományos felfedezéshez.

2012. március 4., vasárnap

32000 éves tetszhalottat keltettek életre

32000 évvel ezelőtt elpusztult keskenylevelű habszegfű (Silene stenophylla) terméséből sikerült orosz kutatóknak növényt létrehozniuk. A termések folyamatosan fagyott talajrétegekben talált földalatti üregekből származnak, amelyeket hajdanán élt földimókusok ástak táplálékuk elrejtésére. A képen látható növények regenerációjához, kutatók a még éretlen termésekből embrionális szövetet vettek és laboratóriumi körülmények között palántákat neveltek belőlük, majd ezeket elültették. A munkáról szóló tudományos közlemény a PNAS amerikai szakfolyóiratban jelent meg.
Jelenleg tehát a keskenylevelű habszegfű a legősibb életre kelt növény. Ez a munka nem mellékesen felhívja a figyelmet a Föld tartós fagy állapotában lévő területeinek jelentőségére.